Epreskert
( Népi átok alapján.)
“A hegyesi epres kertben
zacskóban terem a fene
megüzenem a fenének
egye ,meg a szeretőmet
ne úgy egye, mint az almát,
reszelje meg, mint a tormát.”
Ami volt, kit érdekel,
nem úsztam az árral sosem,
most is fehér nadrág
vagy éppen ruha,
mögöttem serényen kocog
kígyózó emlékhad,
amin nem változtathatok,
hát hordom a vállamon,
az elnyűttet hátam mögé dobom,
az életem úgy élem
ahogy nekem megfelel,
rám ragaszkodó kacataim
neki adom az epreskertnek
ott lakmározik a fene
fülébe súgom a fenének
egyen meg minden felesleget,
ha nem eszi, hát gyújtsa fel
így folytathatom nyugodtan
az életem.