Záporoznak könnyeim...
Írta: gyongyszem555 Dátum: Február 26 2012 10:49:18
MM
Záporoznak a könnyeim
csak legyen már vége,
földi élet nem kell nekem
mennybe vágyom végre!
Teljes hír
Záporoznak a könnyeim
csak legyen már vége,
földi élet nem kell nekem
mennybe vágyom végre!
Pozitívan gondolkodni
mikor fáj az élet?
Mosolyogni nagyon nehéz
ordít most a lélek!
Hívj magadhoz angyalszárnyon
repüljön a tudat,
millió kis tündérálom
mutasd most az utat!
Oda vágyom ahol többé
nincs bánat csak szépség,
angyalok közt vidám dallal
nem küzdök a létért!
Feladom, mert úgy sincs tovább
kiszakadt a szívem,
lelkem ronggyá megalázva
most már el is hiszem!
Elhiszem, hogy fájó szívvel
nem lehet dalolni,
mert mikor az agy csak mímel
akkor kell meghalni.
Földi élet mit sem ér már
ha gyötör a bánat,
fáradt lelkem mit is akar?
többé már nem fájhat!
Keserűség ez az élet
elfogyott a hitem,
semmi mást már nem akarok
mennybe vágyik szívem.
Mennyországban csend lesz végre
záporként hull könnyem,
minek él az ember akkor
menjen el szép csöndben.
Sok-sok édes kicsi angyal
hívogat a fényre
megnyugszik a szívem, lelkem
bús életnek vége!
Vége kell, hogy legyen rögtön,
búsan szól az ének,
édesapán fönn a mennyben
látni szeretnélek!
Vágyom hozzád, vigaszt nyújtasz
nagyon szépen kérlek,
keresztemet most ledobom,
hadd legyek ott Véled!
Elfáradtam, megpihennék
gyötrő vágyam éget,
küldj egy jelen, rögtön megyek,
hadd legyek ott véled!
Nyomorultul érzem magam
nagyon fáj az élet,
távozik a pozitív dal
és a fájó lélek!
Találkozunk nemsokára
várjál szépen kérlek,
tova tűnt a mosoly tenger,
hidd el nagyon félek!
Én aki csak mindig dalolt,
vigasztalt oly csendben,
elszakadt az utolsó húr
érzem, így van rendben.
Hogyha majd a mennybe érek
küldöm üzenetem,
nem éltem egy boldog órát
világéletemben!