ANNA AHMATOVA: EPILÓGUS - 1
Írta: Szollosi David Dátum: Február 29 2012 05:06:24
V
Hogy mint fordulnak hirtelen ezüstbe
A hamvas fürtök, fekete hajak,
S a nevetés hogyan vált félelemre,
Hervadt mosolyra a megtört ajak.
Teljes hír
Анна Ахматова:
«УЗНАЛА Я, КАК ОПАДАЮТ ЛИЦА...»
Узнала я, как опадают лица,
Как из-под век выглядывает страх,
Как клинописи жесткие страницы
Страдание выводит на щеках,
Как локоны из пепельных и черных
Серебряными делаются вдруг,
Улыбка вянет на губах покорных,
И в сухоньком смешке дрожит испуг.
И я молюсь не о себе одной,
А обо всех, кто там стоял со мною,
И в лютый холод, и в июльский зной,
Под красною ослепшею стеною.
_________________________________
Anna Ahmatova:
EPILÓGUS – 1*
Láttam, az arcok hogyan fogyatkoznak,
Szemhéj alól hogy les a rémület,
A szenvedések orcáikra róttak
Rovásírással súlyos betűket.
Hogy mint fordulnak hirtelen ezüstbe
A hamvas fürtök, fekete hajak,
S a nevetés hogyan vált félelemre,
Hervadt mosolyra a megtört ajak.
Imádságot mondok hát, nem csak értem,
Mindenkiért, kivel ott álltam én,
Kegyetlen fagyban, július hevében
A vedlett vörös börtönfal tövén.
_______________________________________
*/A költőnő anno éveken át járt beszélőre
a bebörtönzött fiához és volt férjéhez...
(A verset Epilógus-1 címmel fordították)