Irigység és kapzsiság, édes testvérek
Kik ebben szenvednek beteg emberek
Soha nem fogadják közeledő kezed
Te nagylelkűen engesztelnéd beteg lelküket
Szerez és gyűjt egyre többet-többet
Gondolják, arra fáj fogad,amit ő megszerzett
Epét hánynak, álmukban felordítanak
Hánykolódnak vackukon, köhögnek, krákognak
Csak azt látják, másnak nagy vagyona van
Ha nem félne a törvénytől, elvenné nyugodtan
Más a vagyonát tán örökségül kapta
Miért van neked több, ez nyugtalanítja
Beteg az ilyen, gyógyíthatatlan beteg
Kerüld társaságát, mindig ha lehet
Ha feltárod előtte mi a véleményed
Haragos szavaival megfojtana téged
Tehetik és megteszik léted nyomorítják
Vesd meg őket, kerüld, mint egy sorscsapást!