Andalító csillagzene ...
Írta: szomorufuz Dátum: Március 01 2012 18:44:32
V
Magadhoz ölelsz, s ringatsz szelíden. Neked már örök ez a szerelem.
Lelkem kutatja lelkedet, de a Tiéd már a végtelenben szárnyal.
Melódiák kísérik sorsom útját. Az égbolton minden fény kihuny csendesen.
Elandalít e csillagzene. Bús szívem szólít, s magamhoz szorítlak.
Teljes hír
Fazekas Margit /Szomorúfűz/
Andalító csillagzene ...
A napsugár a felhőkbe lép, s mögéjük bújik.
Lelkünk is felhőkkel takart. Szívünk nehéz a szorító bilincstől.
Titkokat suttognak a szélfútta lombok.
A levelek zizzenve mesélnek, hírt hoznak a csobogó patakok,
tovasodorva az apró kis faágakat, melyet a szél megtépdesett.
Együtt kél és nyugszik a természet, - minden pillanatában körülvéve.
Rám hajolnak, ölelnek az emlékek, összefonódnak szívemben.
Vonz a távol, régi érzések rohamoznak meg.
Visszatér elmúlt világom, ha csak pillanatokra is.
Aranyló szemed fényét látom, - könnyeid ömlő gyöngyszemeit.
Magadhoz ölelsz, s ringatsz szelíden. Neked már örök ez a szerelem.
Lelkem kutatja lelkedet, de a Tiéd már a végtelenben szárnyal.
Melódiák kísérik sorsom útját. Az égbolton minden fény kihuny csendesen.
Elandalít e csillagzene. Bús szívem szólít, s magamhoz szorítlak.
Az álmok tovább folytatódnak.