Magyari Barna:
Sziporkáznak a szenvedélyek
Csillának
június hatalmas udvarán
szavak tapétázzák az eget
s nagy betűpetéit rakja rám
a füledig dongó képzelet
két sejt közt alkalmi lebujban
dacos démonok dáridóznak
de szívemben a szép nem úgy van
ott te vagy partnere a jónak
a romantika kis kezével
lágyan túr az ábránd hajába
ilyenkor érzem ha nézel
férfi tudatom tőled kába
csókjaink díszes színházában
sziporkáznak a szenvedélyek
s ha lelkem talpán ihletsár van
rímek potyognak merre lépek