A veranda
Írta: iytop Dátum: Március 04 2012 14:11:32
V
S az asztalunkon ott a verandán ...
Figyeltem a három császárkörte varázsát,
Kettő hegyesen s a harmadik fekve,
Egy csendélet, mely emlékeimbe lát.
Teljes hír
Nyáron az ajtónk mindig nyitva állt ...
S az ajtót egy függöny takarta,
Nyíltan a huzatban lebegett,
Mint egy pillangó ki az ablakon keresztül a szabadságát akarta.
S az asztalunkon ott a verandán ...
Figyeltem a három császárkörte varázsát,
Kettő hegyesen s a harmadik fekve,
Egy csendélet, mely emlékeimbe lát.
A függöny függőleges csíkos volt ...
Zöld, kék, szürke sávok,
Kicsi voltam, Ides keze rajtuk áthatolt,
Kit szememmel máig egy fénynimbuszban látok.
S a verandán, mintha millió polc lett volna ...
Erejük kihívó számomra,
A pillanatok sorrendje rajtuk uralkodik,
Szorgos kezek munkája.
Sötétedik ...
Istenem a lakatot hová is tetem ?
Az ajtón kilépve, oly szomorú kép tárul előttem,
Egy halványzöld sáv függőleges vonala kiemelkedik a függönyben.