Mimózák helyett
Írta: Eta-Etusom Dátum: Március 07 2012 15:47:48
M

Hisz tudnak alázattal szeretni,
A gyermekeikért halálba menni.
Ez a nap rólunk szól.
Ha máskor nem,de ilyenkor kapunk pár szálat a boldogságból,
Teljes hír



Idővel az emlékek szépülnek,
Felszívódott a fájó rezdülések,
Mint mostan ez a nap is.
Talán számon tartod Te is?

Ma az általános aktualitásra gondolok.
A megtagadott istennőkre.vagy meglelt s rá csodálkozott
Nőkre, akik hordozzák tenyerükön a világot
Nem mást mint otthont melegítő lángot,
Viselik szívükben az örök bocsánatot.

Hisz tudnak alázattal szeretni,
A gyermekeikért halálba menni.
Ez a nap rólunk szól.
Ha máskor nem,de ilyenkor kapunk pár szálat a boldogságból,

Hóvirágot, ibolyát rózsaszálat.elég a kevés
Cserébe Te férfi kedves mosoly kapsz, ölelést.
Talán könnyek szöknek a szemébe,
De nem a virágtól, van hidd el, éget

A szemedből áradó fénytől,
Talán a titkolt szeretettől.
Mert a nők nem várnak csodát,
Se luxusautót, csoda villát.

Akikről írok mint én közkatonák.
Nekünk a legnagyobb ajándék,
Az őszinte szívből jövő szeretetéhség, nem másért

Soha ne tévesszenek meg a külsőségek.
Mert a nőnek ezernyi arca él, érted!

Dévaj, tudós, határozott, néha kamasz s rakoncátlan
Kőkemény, vagy lágyan ringató, más és más maszk
De belülről mind ugyanaz,
ott benn egy tigrisanya van.