Nem mozdulok
Írta: novenyke Dátum: Március 09 2012 17:45:30
V

Nem mozdulok. Az idő halad alattam,
Rongyos futószőnyegként szinte mozdulatlan.
Pislákolnak a fények, de oly halovány,
Belep a ködfoltos puszta magány.
Teljes hír

Nem mozdulok. Az idő halad alattam,
Rongyos futószőnyegként szinte mozdulatlan.
Pislákolnak a fények, de oly halovány,
Belep a ködfoltos puszta magány.
Illata marja orromat a deres szélnek,
Összesúgva a fák, az éjről beszélnek.

Nem mozdulok. Csak állok némán,
A táj halad körülöttem lassan, mélán.
Nem fáj semmi, és üresen figyelek,
Sírva hullnak a megfáradt levelek.
Életem filmjét játszom fejemben újra,
Elevenen vetítül ki a megkopott útra.

Nem mozdulok. Fekete fehér a tér,
Az ereimben lassan megszilárdul a vér.
Gúnyos képpel egy pocsolya utánoz,
Nem tér ma a holdfény sem magához.
Zsebemben az elmúlt évek lomha pora,
Vágyott csillagfény hull álmosan karomra.

Nem mozdulok. Csak félve sóhajt lelkem,
Kósza gondolat suhan át az alvó kerten.
Nekem dalol a rekedt kis rigó nagyon,
Súlyos bánatom magam mellett hagyom.
Az árny szellemek most mégis oly nagyok,
De nem sért idő, hisz mozdulatlan vagyok.

2011. 12.14.