Éjjel alszik
Lelkem húrja, lelked gyúrja
Tőle elszáll minden búja.
A hegedű húrja beszél
Olyan, mit a tavaszi szél.
Tavaszi szél fut a fákon
Imbolyognak, ahogy látom.
Integet a fa messzire
Pedig nincs is neki szíve.
Szíve az ég és a csillag,
Messze-távol a sok illat.
Az ember csak néz és hallgat
A lágy szellő épp, hogy ballag.
Éjjel alszik az ég, csillag,
Új álmokat sző a holnap.
2012-03-10