Fazekas Margit /Szomorúfűz/
Emlékcsapda ...
Susog a szél a fák között,
táncolva lengeti a lombokat
Szívem kitárva az érzés előtt,
a szellőben dallam zeng
Lelkemben hangulatok úsznak,
a Nap felé madarak szárnyalnak
Útjainkon csillagok kísérnek
Kezeim látatlanul téged ölelnek,
hisz nélküled élem már életem:
álmaimban újra itt vagy velem
Holdfény reszket az éjszakában
Az időtlenség homályt borít ránk
Vándorlok árnyban és fényben,
lelkem emlékcsapdába zárva
Emlékszálakat borzol a fáradt hajnal,
megtöri a könnyáztatta tekinteteket
Az idő elszálló fátylán át,
évek után is téged szeretlek