A fák is siratják az elhullott lombjukat..
Írta: csak-fater Dátum: Január 05 2008 05:27:53
T
A fák is siratják az elhullott lombjukat
Teljes hír
A fák is siratják az elhullott lombjukat,
Hiába az önzetlen szeretet s az akarat.
Félek, a remény elt?nik végleg és én elveszítelek,
Hiányodtól, tetteidt?l lassan megfullad a szó, szeretlek.
Kicsalt szeret? érzés, hófehér, s hatalmas,
Magára maradt, számodra már rég unalmas.
Kétségek közt, porban fetreng, könnyét hullajtja,
Alakod, s szavad már csak messzir?l láthatja, hallhatja.
A fák is siratják az elhullott lombjukat,
Pedig ?k tavasszal felvehetik új ruhájukat.
De én mit is tehetnék már ezután?
Lelkem a porban hever árván.
Van élet utánad? S milyen nélküled?
Együtt voltam egész, egy voltam veled!
Mint fa levelével, virág szirmával,
S lettem sérült, magányos fa egyetlen ágával.
A fák is siratják az elhullott lombjukat.
Hát pont én ne siratnám az elmúltakat?