Kisnyúl
Írta: hzsike Dátum: április 01 2012 19:39:32
V
Nézd, hogy reszket a kisnyúl a fűben,
hófehér bundája szikrákat szór,
Húsvét szolgája oly rég ő hűen,
mindenki látja, de senki se szól.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Kisnyúl
Nézd, hogy reszket a kisnyúl a fűben,
hófehér bundája szikrákat szór,
Húsvét szolgája oly rég ő hűen,
mindenki látja, de senki se szól.
Vadásznak puskája lesben várja,
hátha, kidugja a kis füleit,
ha tudná - a nyúl mennyire bánja,
hogy elhagyta tegnap, hű szüleit.
Meglógott ő a part-menti házból,
nyúl anyó várja - tán már hazatért-
menni kéne e didergő lázból,
a pirosra festett tojásokért.
Egyszer látja, a vadász feladta,
puskáját letéve ballag tova,
sóhajt a kisnyúl - hát ezt megúszta -
s örömtelt mosollyal ugrál haza.
„Spondeus” változata:
Kisnyúl
Félőn reszket bús kisnyúl dús fűben,
hószínű, bundás - fényszikrákat szór,
szörnyen fázik nyűgös- rosszkedvűen,
mindenképp feltűnő ily távlatból.
Puskás ember kéjes lesben vár rá,
jó érzéssel látná csöpp fartáját,
bár tudná, hogy nyúl úr már megbáná,
hogy meglógott otthagyván bandáját
Meglépett ő, kis szűrt-fényű lyukból,
színpompás sárgás-pír répáért élt,
fortély szükségét várná hű úrtól,
nyúlfészek mélyén ő nyúlszállást kért.
Lassan puskás ember várást már únt,
puskáját elrejtvén óg-móg ballag,
sóhajt kisnyúl - jó, már védett a grund,
megszeppent csendtől sír - halk neszt hallhatsz.