Fényképeket nézegetve elnehezedik a szívem,
Visszaidézem a múltat, s nehéz lesz tőle lelkem.
Az életből kiragadtam pár kellemes pillanatot,
Merengek az életen, hogy múlik az idő, s a napok.
Minden egyes kép már csak egy kedves emlék,
Felidézve a múltat, az időbe, újra visszamennék.
Nem jönnék vissza, mert tudom, hogy milyen a jelen,
Ott ragadnék benne, mert még velem volt kedvesem.
Minden egyes perc csupán egy múló pillanat,
Életünk olyan, mint egy film, bármikor elillanhat.
Mit lefotózunk, és szívünkbe vésünk, megmarad örökre,
Éveknek elteltével az idő megszépíti mindörökre.