JOSEPH VON EICHENDORFF: HONVÁGY
Írta: Szollosi David Dátum: április 08 2012 06:26:24

---

V

Reggel... A boldogságom vagy te,
S míg órák telnek csöndben,
Én fel a legmagasabb hegyre,
Hogy Némethont köszöntsem!

---

Teljes hír

---

HEIMWEH

Wer in die Fremde will wandern,
Der muss mit der Liebsten gehn,
Es jubeln und lassen die Andern
Den Fremden alleine stehn.

Was wisset Ihr, dunkele Wipfeln,
Von der alte schönen Zeit?
Ach, die Heimat hinter den Gipfeln,
Wie liegt sie von hier so weit.

Am liebsten betracht' ich die Sterne,
Die schienen, wenn ich ging zu ihr,
Die Nachtigall hör' ich so gerne,
Sie sang vor der Liebsten Tür.

Der Morgen, das ist meine Freude!
Da steig' ich in stiller Stund'
Auf den höchsten Berg in die Weite,
Grüß Dich Deutschland aus Herzensgrund!
_______________________________________


HONVÁGY

Ha idegenbe vándorolsz ki,
Kedvesed vidd magaddal;
Idegenként egyedül lenni –
Csak mást vidítasz azzal.

Lombok, sötétlők, mit is tudtok
A régi szép időkről?
Óh, elfednek, hazám, a csúcsok
Előlem, szenvedőtől.

Nézem, csillagok sziporkáznak,
Mikor megyek feléjük,
Örvendek csalogány dalának,
Kedves..., fölötted fészkük.

Reggel... A boldogságom vagy te,
S míg órák telnek csöndben,
Én fel a legmagasabb hegyre,
Hogy Némethont köszöntsem!