Remegés ura a mennydörgés sóhajával,
uszályát vonszoló, ígéretét beváltó,
könnyek ontója, bár szerelmi búja nincsen,
mézédes lesz minden az eső illatától,
harsogó a hangja, mint oroszlánüvöltés,
villáma fényes, mint a kardok villanása.
Záhony felől jön ő keleti fuvallattal,
s esője akár szakadt gyöngysor széthullása.
Bőséges életét ő hozza el a földnek,
dombokkal sokszínű virágpalástot öltet,
s úgy játszanak a völgy megáradt patakjai,
akár a malomjáték fénylő korongjai.