A fűzfapoéta vágya
Írta: gyongyszem555 Dátum: április 11 2012 05:36:51
MM
Óh, ha egyszer összejönne
egy kis árva szösszenet,
íráskényszer nem gyötörne
mert így csak egy döbbenet!
Teljes hír
Óh, ha egyszer összejönne
egy kis árva szösszenet,
íráskényszer nem gyötörne
mert így csak egy döbbenet!
Múzsa csókja kevés neki
nem talál ő szavakat,
de a kedvét mégsem szegi
ott van ő, hol part szakad!
Vágyakozva gondol arra
hogyha írni tudna ő,
soha nem jönne zavarba
gondolat, mint dudva, nő!
No de hogyha a gondolat
oly sekély és kietlen,
nem segít a bölcs fondorlat,
műve sótlan, színtelen!
Mit tegyen, hogy rímeljen is
netán értelme legyen,
kicsi lelkét színezgeti,
borzasztó a szerelem!
Azért ilyen borzasztó, s rút
nem talál ő szavakat,
gondolkodik, mért' ilyen csúf
ritmus sincs a Nap alatt.
Mondanivaló ha törtet,
kibuggyanni kénytelen!
Fűzfapoétának könnyebb?
összeszedni képtelen!
Képtelen egy gondolatra
pedig úgy akarna ő,
hangulata oly' mogorva
hiába van ott a nő!
Ott a nő, a szerelmes nő,
arra vár, hogy verset írj!
poétának nem lesz nyerő
szíve vérzik, lelke sír!