A KÖLTÉSZET NAPJÁRA
Írta: Szollosi David Dátum: április 13 2012 05:32:50
V
Nagyon igaz, te Sándor, amit írtál:
„Ha nem tudsz mást, mint eldalolni” azt…
Ki verset ír, a sok magánpanaszt
Hagyja meg annak, ki gyászol egy sírnál.
Teljes hír
A KÖLTÉSZET NAPJÁRA
Nagyon igaz, te Sándor, amit írtál:
„Ha nem tudsz mást, mint eldalolni” azt…
Ki verset ír, a sok magánpanaszt
Hagyja meg annak, ki gyászol egy sírnál.
Manapság, ha egy műkedvelő költő,
Legyen nő, férfi, idős, fiatal,
Mindig csak ÖNMAGÁRÓL ír, szaval,
Nem jegyzi nevét senki, aki felnő.
Évezredünk legelső századáról
Így indulóban már tudni lehet,
Hogy felértékeli a szellemet,
De a sok bajt nem oldja meg magától.
Természet és az ember, ha nem békül,
Jön árvíz, iszap, felmelegedés,
Intő jelekből ma sincsen kevés,
Az erdő, víz, olaj – hiány lesz végül…
Jó társaim, ti rímfaragó népek,
Legyetek éber, józan szemtanúk,
Tartsatok szemmel várost és falut,
A felelőtlent figyelmeztessétek.
Haza és erkölcs, munka és család,
Hit, szerelem, művészet, iskola,
Legyen övék a preferencia,
S a vers maradjon hű, igaz barát.
Mert verset írni – elkötelezettség!
Ha ezt teszed, hát MÍVESEN csináld,
Lehet a téma valós, kitalált,
Akihez szólsz, nemesíted a lelkét…
______________________________________