A kritikus gondolatai...
Írta: gyongyszem555 Dátum: április 15 2012 06:22:47
V
Belibbenek kéthetente
olvasom a versedet,
elmodom, hogy nem tudsz írni,
törjed csak a fejedet!
Teljes hír
Belibbenek kéthetente
olvasom a versedet,
elmodom, hogy nem tudsz írni,
törjed csak a fejedet!
Nem gördülnek már a sorok
nincs egy ép gondolatod!
Megalázlak, meggyötörlek,
jobb lesz, ha abbahagyod!
Kritizállak éjjel-nappal,
mert csak ehhez értek én!
Verset írni azt nem tudok,
kérdezed, mit érek én?
Hidd el nálad sokkal többet,
észreveszem a hibád!
Törölheted a bús könnyed,
műved ostoba, silány!
Gonosz vagyok, így születtem
ezt hagyta rám jó apám,
csak is rosszat művelhettem,
meggyötörlek úgy lazán!
Úgy látom, hogy nem lesz könnyű
dolgom veled azt hiszem,
nem adod fel ezt a harcot,
megrendül az én hitem!
Jobb lesz, hogyha tovább állok,
veled ki nem kezdhetek!
Percek alatt bemutatod
hogy kell írni verseket!
Hiába is okoskodom,
lesöpörsz a pályámról,
tollad hegyes, megsért engem,
nem kerül el lázálom!
Álmodom, hogy jó kritikus
válik egyszer belőlem,
ott keresem majd a hibát
ahol azt meg is lelem!
Ellibbenek tőled nyomban
szégyellem is magamat
otrombán én rád rontottam
ne hallgasd a szavamat!
Elhúzok a sűrű ködben,
kondenzcsíkom itt hagyom,
emlékezz rám halkan, csöndben,
hidd el, jó a tartalom!
Befogom már a pofámat
többé meg sem szólalok,
szégyenfolt a becsületen,
tévedtem egy jó nagyot!