Sorsom...
Írta: Jack51 Dátum: április 28 2012 05:10:30
H
Az életnek s halálnak rabszolgája vagyok ,
láncra verve, bölcsőmtől síromig vánszorgok,
mindannak rabjaként, mit rám szabott a törvény,
melynek erőszak az elve, és sötét önkény,
Teljes hír
Az életnek s halálnak rabszolgája vagyok ,
láncra verve, bölcsőmtől síromig vánszorgok,
mindannak rabjaként, mit rám szabott a törvény,
melynek erőszak az elve, és sötét önkény,
amelyet mikor megírta, vérrel írt a toll,
s minden percegése nyomorgók jajszava volt.
Szolga vagyok, lelkem a vak balsors cselédje,
ijedten megremeg minden kis rezzenésre.
Rabja vagyok kevély cifrálkodó koromnak,
mely ezzel rejtené, belülről mint rohadnak.
Rabszíjra fűz a pénz, küzdéseim jutalma,
amelytől véget is ért életem nyugalma.
Rabjává tett a név, mit testi-lelki kínok
árán szereztem, ily olcsó babérra vágyok?
Rabságban tart szívem értelmetlen szerelme,
bordáim közt ég a vágy izzó veszedelme.
A szolgaság szorít félelmetes kezével,
s gőgjével lelkem, sötét varázserejével.
Ha nem volna több zsarnokság, és kín a földön,
többé nem születnének énekek és hősök