Szántottam, vetettem
Írta: kormi37 Dátum: Január 07 2008 05:26:29

---

T

Titok van a lelkemben ami elkísér,

---

Teljes hír

---

Titok van a lelkemben ami elkísér,
Elmondanám a bánatomat,
De ki az, aki meg hallgatja szavam?
Hogyan éltem volna tovább, az életem?
Hömpölygök az árral, amerre visz a nagy folyó,
Hol lesz a végállomás ami nekem lesz jó?
De messze van már tölem a határ,
Homályos tekintetem, már nem látok semmit már.
Gondolatban keresem a legjobb perceket,
Szertefoszlott, minden szép reményem.
Két szemem a könnytöl, a testem a láztól remeg,
Fázok, de az érzés azt mondja még nem mehetek.
A lelkem a hidegtöl megremeg,
De a szívem élni akar talán még egy percet.
Eröt veszek, és újra felállok,
Mostmár elöttem van az út, ahová egyedül indulok.
A titkomat magammal viszem,
Mert már tudom nem érdekel senkit sem.
Egy darabka föld jelentette az életem,
Szántottam, vetettem magokat a földbe, amíg éltem.
Megmüveltem, mert ez volt a kincsem.
Most már, az anyaföld lesz az új otthonom,
Megöregedtem, és a szívem sem dobog.