Az én anyám
Írta: hzsike Dátum: Május 03 2012 21:00:20
V
Az én anyám, ha beszél, simogat a hangja,
lágy, suttogó szavát, mindenki meghallja.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Az én anyám
Az én anyám olyan, mint puha, meleg kabát,
igaz szeretete, befűti a szobát.
Az én anyám, ha beszél, simogat a hangja,
lágy, suttogó szavát, mindenki meghallja.
Az én anyám mosolya, felér egy csillaggal,
úgy ragyog, tündököl, hogy az éj is nappal.
Az én anyám friss virág, illatos és hamvas,
kedves szava féltő, ha kérdezi, hogy vagy.
Az én anyám, ha ölel, elbújok karjában,
megfürdőzöm százszor, drága mosolyában.
Az én anyám oly erős, mint amilyen gyenge,
amikor átölel, mintha megremegne.
Az anyám úgy szeret, mint senki a világon,
ne hagyjon el soha, mindig azt kívánom.
Az én anyám, amíg él, mellette maradok,
nem lehet ez másképp, a gyermeke vagyok.
Jöhet közbe bármi, őt soha el nem hagyom,
mert drága Édesanyám, szeretlek nagyon.