Az árnyhercege
Írta: Eve Dátum: Január 08 2008 06:44:49
C
Hisz nem tudhatom, én csak vakon bízom.
Attól tartok, fél valamit?l, leginkább az ismeretlent?l.
Teljes hír
Hogy kihez íródik e vers, még magam sem tudom.
Sohasem láttam az alakját,
Csak a mellettem elsuhanó árnyát véltem felfedezni.
Olyan mintha most is engem nézne, s velem lenne.
Gyengéd szavaival megnyugtatná szívemet,
mely titokban érte áhítozik.
Titokzatos lélek Ö,
ki ha azonnali veszélyt érez mélyen elrejtözik a falba megbújva, láthatatlanná válva, mint aki ott se lett volna.
Pedig ott van, vagyis itt!
Egy a baj vele, ritkán mutatja meg magát.
Szerintem nincs mit szégyellnie.
Vagy mégis?
Hisz nem tudhatom, én csak vakon bízom.
Attól tartok, fél valamitöl, leginkább az ismeretlentöl.
Néha-néha, mikor elkapom kéklö tekintetét, Ö hirtelen elfordítja a fejét és csuklyát húz arcába, majd gyorsan tova illan.
S másnap, mikor felkel a nap,
Egyetlen fehér rózsaszál díszeleg az asztalomon.
Megint itt volt, csak én nem láthattam Öt.
Egyáltalán miért hozott rózsát?
Ki lehet Ö valójában?
Ama titokzatos érzés küldötte, vagy a halál küldönce?
Mikor meri felvállalni arcát, s lelke mikor önthet alakot?
Talán erre van kárhoztatva, hogy az árnyéklényeként éljen?
De Ö ennél többet érdemel!
Egy rózsaszálat hozó hírvivö, akiben hercegi mivolt lakozik.
Hát végre felismertem hogy ki lehet, Ö az ányékhercege.