H. W. LONGFELLOW: KÖNYVEIM
Írta: Szollosi David Dátum: Május 22 2012 05:15:45
H

S ősz szakállába – még jószerivel
Alig leplezve – könnycseppje potyog,
Úgy nézlek könyveim, ti polclakók,
Múlt napjaimnak szimbólumai,
Teljes hír


MY BOOKS

Sadly as some old mediæval knight
Gazed at the arms he could no longer wield,
The sword two-handed and the shining shield
Suspended in the hall, and full in sight,
While secret longings for the lost delight
Of tourney or adventure in the field
Came over him, and tears but half concealed
Trembled and fell upon his beard of white,
So I behold these books upon their shelf,
My ornaments and arms of other days;
Not wholly useless, though no longer used,
For they remind me of my other self,
Younger and stronger, and the pleasant ways
In which I walked, now clouded and confused.
___________________________________________


KÖNYVEIM

Mint középkori vén lovag szokott
Pallósra, pajzsra búsan nézni fel,
Mit már erővel többé nem bír el,
De falain még körben ott ragyog,
Miközben tornák, párviadalok
Tűnt örömének vágyára figyel,
S ősz szakállába – még jószerivel
Alig leplezve – könnycseppje potyog,
Úgy nézlek könyveim, ti polclakók,
Múlt napjaimnak szimbólumai,
Még épek, de már nem szükségesek,
Volt magamat eszembe juttatók,
A fiatalt, erőset, azt, aki
Kedvére élt, s ma zavart és beteg.

___________________________________