Szárnyfestő
Írta: Hullocsillag Dátum: Május 25 2012 19:51:46
V
Kulcsot kovácsolok az Idő Tengelyén.
Kerekek boltíve alatt vásznakkal vont
Alkonyszobámban szárnyakat festek körém,
S míg a szivárványszínek hada szirmot bont,
Teljes hír
Kék porból szült múltlidércek felhőraja
Űzött s űz árnyékként, akár pók a falon,
Fekete falba nyíló emlékek ajtaja:
Nem zár. Gyógyuló seb az omló vakolaton.
...de hallod? Cseng-bong az üllő vasa,
Álmatag reményt suttog a tárna,
Új fényt pislog fel a hegyek hasa,
Éhesen ásít a volt-nincs zárja...
Kulcsot kovácsolok az Idő Tengelyén.
Kerekek boltíve alatt vásznakkal vont
Alkonyszobámban szárnyakat festek körém,
S míg a szivárványszínek hada szirmot bont,
Ecsetem karmestere a Harmónia,
A színpad pedig a széles álomvilág.
Ó, elveszett egeknek elveszett fia;
Hol szikár sivatagot vélsz – van még virág.
Új ajtód legyen a végtelen tágas ég,
Az elmúltat: falazd újra tömör fallá.
A kulcs immár benned dobog és benned ég,
S hogy repülj – száz festett szárnyat adok hozzá.