Alkonyatkor...
Írta: Jack51 Dátum: Június 05 2012 05:57:57
V
Mutasd meg az utolsó méz-sugarat,
amely az alkonyat ajkára cseppen,
melytől oly sötét vörösen villannak
a nyúló árnyak, mint düh a szemekben.
Teljes hír
Mutasd meg az utolsó méz-sugarat,
amely az alkonyat ajkára cseppen,
melytől oly sötét vörösen villannak
a nyúló árnyak, mint düh a szemekben.
Most rajta! Itt az alkony-óra, gyerünk
ideje már kicsiny szobánkba menni!
Ó drágám, fáradt pillantásod alól
egy villanás rebbent felém, csak ennyi,
s úgy megfogott. Ne hagyj el most, amikor
még ifjúságom sűrű lombja lendül!
Elfutottam előled, mert a szívem
e szerelemtől reszket szertelenül.
Félek a szenvedélytől, mely úgy hevít,
s amely, mint a tűz, úgy űzi vágyait.
még a szellő is meglapul ijedten,
olyan hatalmas nagy lett, e szerelem.