Emlékszem...
Írta: Jack51 Dátum: Június 11 2012 14:38:04
Gy
fjú lányka volt, sugárzó arcú
szépsége, melyet tündértől rabolt,
úgy villan át háza ablakain,
akár borús ég fellegén a hold.
Teljes hír
Ifjú lányka volt, sugárzó arcú
szépsége, melyet tündértől rabolt,
úgy villan át háza ablakain,
akár borús ég fellegén a hold.
Alakja karcsú, hajlékony, sudár,
sála kerekded vállakon lebeg,
illatos keble megtölti a kart,
mely istenül, hogy őt ölelte meg,
kemény combján, ha teste megfeszül,
pattanni látszik szinte a perec,
éppígy feszül meg annak lelke is,
ki látja őt, s nyomban belé szeret.
Dereka vékony, csípője erős,
és hogyha ajka néha felkacag,
ékes, fehér fogsort villant elő
ó boldog, aki ajkára tapad!
Mert ajka édes, illatos, miként
a parfüm, melybe tiszta méz vegyül,
s üdébb, akár a gyöngyös aszúbor,
melyen jég olvad hűsítőszerül.
Én szerelmemet el nem fordítom
Tőled semerre, bárki jön felém,
ameddig árnyas, ifjú lomb fakad
a bokrok és fák gazdag gyökerén,
mert a vágyaim célja csak Te vagy,
gondolatom csak Tenéked örül,
lelkem akár magányosan mereng,
akár zsibongó vásár vesz körül.