Ép még elmém?!
Írta: gyongyszem555 Dátum: Július 02 2012 07:17:35
V
Ép még elmém, hallgatom, hogy mit diktál,
azt súgja, hogy szükség van még, még itt rám,
sír a lelkem milliónyi jaj szava,
tudatomban felhangzik a bús dala!
Teljes hír
Ép még elmém, hallgatom, hogy mit diktál,
azt súgja, hogy szükség van még, még itt rám,
sír a lelkem milliónyi jaj szava,
tudatomban felhangzik a bús dala!
Nem adom fel ilyen könnyen, nem szabad,
fájdalmasan, halkan csengő halk szavak,
szívem tépi bús, kegyetlen fájdalom,
tudom, hogy még mit kell tennem, szánhatom,
de nem szánom, élnem kell az életem,
azt súgja a tudatom, nincs félelem!
Csecsemőként gondozni csak így lehet,
élni csendben, mert az ember mit tehet?
Mit tehet ha sötét felhő kavarog,
vigaszt soha nem adnak a hajnalok,
próbára tesz idegrendszert, bús e dal
szívem tépi darabokra, szúr e jaj!
Ép még elmém, felfogom a mondatot,
csillagok közt táncot lejt a Hold, csak ott!
Lesz még újra víg zene, mely szerenád,
remény éltet, élnem kell, hisz' erre vár
vigasztaló, kedves, gyöngéd szép szavak,
két szememből semmi más, csak könny szakad,
tudatom az megállj-t int, ne hagyd magad!
Elmúlik a fájdalom egy perc alatt!
Figyeld, az a kis csillag egy fény nyaláb,
lesznek csókos, vigaszt nyújtó éjszakák,
nem volt úgy még, hogy valahogy ne legyen,
remény hangja szólít most az éteren!