A szerelmet, hagyjuk..
Írta: colozo Dátum: Július 15 2012 13:20:45
V
Keresem nagy melegséged dideregve,
keresem frissességed verítékezve,
Hőségben is takarjon be szárnyad,
s nagy hidegben terítsd reám magad.
Teljes hír
Valahányszor az ember érzi,
hogy hideg, vagy meleg éri,
beindul a védekezés spontán,
lúdbőrős lesz, s segít saját gondján.
Ruhát keres, de nem számít,
hogy miféle, csak melengessen,
így vagyok én éppen édesem.
Keresem nagy melegséged dideregve,
keresem frissességed verítékezve,
Hőségben is takarjon be szárnyad,
s nagy hidegben terítsd reám magad.
Legyek óva közeledben, látod
hiába jártam be a kerek világot,
csak tenálad találom a boldogságot.
Valahányszor az ember látja,
önön sorsa emberfeletti gátja,
nem képed el, hisz megszokta,
nem is töpreng, hogy átugorja,
hanem szépen hátat fordít,
sorsa ellen lázad mindig
és küzd, mint az oroszlán,
széllel szembe mogorván.
Felületes minden mit elkövettem,
csupán csak játék volt szerintem,
aztán kezdtem gondolkodni úgy,
hogy a szerelmet azért hagyjuk!
Hátha nem is játék, hanem más,
életemben az az igazi vitalitás.
De játékként hogyan éljem át,
szeretlek, mint akinek bűn a komolyság.
Valahányszor elbukik a bátor,
nincs ám vége, fölkel önmagától,
indul újra harcba, noha vesztett,
nem adja fel, míg életben, győzhet.
S nem a remény, nem szerencse
hajtja, viszi, hogy megtegye,
hanem a kitartás keménysége,
meg a szerelem gyöngesége.