ROMAN HERBERTH: A PAPAGÁJOM (1-2)
Írta: Szollosi David Dátum: Augusztus 10 2012 21:25:11
V

Beszél, fecseg, amint kívánja,
tisztogatja a tollait;
csőre csak ritkán marad zárva,
fújja a dzsungel dalait.
Teljes hír

MEIN PAPAGEI

Im Käfig sitzt mein Papagei.
Und offen sind die Käfig-Türen.
Ich weiß, er fühlt sich wohl dabei.
Er lässt es mich auch täglich spüren.

Er singt und plappert wie er will.
Und putzt mit Sorgfalt sein Gefieder.
Sein Schnabel hält nur selten still,
und jeder hört die Dschungel-Lieder.

Doch wenn er mir die Ruhe raubt,
dann stülpe ich ein weißes Laken
auf seinen Käfig, und sein Haupt.
Gleich wird er seine Songs vertagen.

Er hält den Rand, und flippt nicht aus.
Er spuckt nicht länger große Töne.
Dann wird es still bei mir zu Haus,
an das ich mich sehr schnell gewöhne.
____________________________________


A PAPAGÁJOM (8-9-8-9)

Ajtaja tárva-nyitva van,
a ketrecben – a papagájom.
Cseppet sem izgatom magam,
így érzi jól magát, belátom.

Tisztogatja a tollait,
beszél, fecseg, ahogy kívánja;
fújja a dzsungel dalait,
csőre csak ritkán marad zárva.

De ha nyugalmam véget ér,
elrablójának ketrecére
egy lepedő kerül, fehér,
s az énekeknek nyomban vége.

Többet már nem hangoskodik,
nem tiltakozik, nem repül ki,
s fülem gyorsan hozzászokik
a csendhez, mely lakom betölti…
________________________________


A PAPAGÁJOM (9-8-9-8)

A ketrecében papagájom,
ajtaja tárva-nyitva van;
így érzi jól magát, belátom,
és én sem izgatom magam.

Beszél, fecseg, amint kívánja,
tisztogatja a tollait;
csőre csak ritkán marad zárva,
fújja a dzsungel dalait.

De ha a nyugalmamnak vége,
egy fehér lepedőt vetek
elrablójának ketrecére,
s elnémulnak az énekek.

Nem tiltakozik, nem repül ki,
de többet nem hangoskodik,
s az otthonom a csend betölti,
fülem gyorsan hozzászokik…

______________________________