Éveim nyomában
Írta: Dellamama Dátum: Augusztus 12 2012 05:05:41
H
Fáradt őszi levél lehull az avarra,
a véghez közelít lassan, topogva
Már űr sincs, a semmi nem fájhat
Ferde mosollyal, nyugtázom a múltat
Teljes hír
Régen az évek aprón araszoltak,
de mára már futva száguldanak
Az elillanó pillanatot fognám,
váltómat rükvercbe állítanám
Vonatom ablakára párába írt firkák,
leheleted nyomán újra rajzolódnak
Aztán mint könny arcomon csorognak
egy pillanatig folyammá dagadnak
Kezed nyoma ne tűnjön, kívánom
Ne szökjön el tőlem a szép álom
A volt szépségek ott visszatérnek,
köztetek lapozok csodás emlékek
Fáradt őszi levél lehull az avarra,
a véghez közelít lassan, topogva
Már űr sincs, a semmi nem fájhat
Ferde mosollyal, nyugtázom a múltat