Egyedül... ....
Írta: Hullocsillag Dátum: Augusztus 13 2012 06:36:39
V

Magányos szív, árva fűszál, kósza felleg.
Szilánkja beheged lassan a nevednek,
S megtanulok mint kisujj, egyedül élni,
Megtanulok újra járni és beszélni,
Teljes hír

Magányos szív, árva fűszál, kósza felleg.
Szilánkja beheged lassan a nevednek,
S megtanulok mint kisujj, egyedül élni,
Megtanulok újra járni és beszélni,
Felnövök: elfelejtem a gyermek álmát,
A pegazus összecsukja szabad szárnyát,
És vége. Ennyi volt a mese, tovább nincs.
Nem szivárvány ölel, hanem ólombilincs.
Özvegy téli fa düledező szirtfokon,
Elveszett üstökös elhagyott álmokon:
Ez vagyok én, és legbelül ez nem vagyok.
Hátra lábnyomot nem, csak árnyékot hagyok.
Egyedül... kiégett kanócként hullok szét,
Mert nem lobog a tűz, és élni túl sötét;
Így élni nem, már csak álmodni szeretek,
És ahol nincs, ott is szivárványt keresek.