Nyomortól tátong a világ
Írta: DombyneSzantoMelania Dátum: Augusztus 19 2012 16:20:12
Gy
Jajgat a szem üresen,
jajgat a kar erőtlen,
görcsbe rándult a gerinc,
s a láb fagyott
dermedtségben kiáltozik.
Teljes hír
Jajgat a szem üresen,
jajgat a kar erőtlen,
görcsbe rándult a gerinc,
s a láb fagyott
dermedtségben kiáltozik.
Morajlik és visszhangzik a jaj,
hiába fedné el azt az utcai robaj,
a szívedbe a látvány belemar
és belül ott sikolt a nyájba tömörült
társaid nyomora.
Fekete gödrökben
lázasan izzó szemek,
s a megvetéstől
elnémult ajkak helyett
a repedezett tenyerek
koldulnak kegyelmet.
Szatyrokban kavarog a lét,
s mint bűzös mocsadék,
hömpölyög az utcán
a szegénység.
Szemét hátán szemét,
amerre jársz,
a falakon a falfirkák,
mint óriás ta-ce-paok,
utánad kiáltják
a reménytelenségbe aláhullt
világ kiúttalanságát.
A járműveken az ülések,
s a plafon után,
már az ablakok is céltalan,
karcosan sivalkodnak,
s már nem látod az utat,
mert befalazott
a lelkek nyomora.
Budapest,2002