Esti Idő-ünnep
Írta: lnpeters Dátum: Szeptember 04 2012 04:22:35
H

Nagy csillag-arc, mint ráncos, vén kobold;
Csendesen tépelődik fent a Hold;
Billeg csálén az éj felleg-kalapja -
Elbúcsúzik az életem egy napja.

Teljes hír


Nagy csillag-arc, mint ráncos, vén kobold;

Csendesen tépelődik fent a Hold;

Billeg csálén az éj felleg-kalapja -

Elbúcsúzik az életem egy napja.

—-

Suttogja aggodalmas ráció,

Hogy a jövő és múlt csak fikció;

Egyedül csak a jelen a való,

De jelen-ségben meg nem fogható.

——-

Napom halálán alkonyi kereszt ül,

Készül már, hogy az éjszakán keresztül

- Mikor a hajnal újra élni int,

Holnapként szülessen újjá megint.

—–

Esti Idő-ünnepről zeng a szél,

A szentimentális tücsök zenél;

Tragikumot sóhajtanak az órák,

És szundikál a komikus valóság.

——

Még mindig él az élő, holt a holt,

Még mindig tépelődik fent a Hold;

Tejút villog, mint ezüst égi szablya -

Elbúcsúzik az életem egy napja.