ki zengőn dalolsz a még zöld lombokon
és a csillagok csókolnak homlokon
kit szerelemre szült a szép természet
Mi lesz veled szépséges dalos madár
megfakul s ritkul a fákon a levél
néhány hét és már a dér tereferél
s lassan elbúcsúzik a jó meleg nyár
A piros almák már édessé értek
és alant az avar már bokáig ér
kis madárkáim utolsót zenéltek
Múlik a nyár szerelmes őszbe lettem
Szeretem az őszt a ropogó avart
de azért Nap sugarát sem feledem