Remegve...
Írta: Liezon Dátum: Szeptember 06 2012 13:56:23
Gy
Itt ülök megszégyenülve, a könnyeim közt, remegve.
Reszket a lelkem, a kezem, hogy így szaladtál el tőlem.
Utánad futni sem tudok, karom nem ér utol.
Teljes hír
Remegve...
Itt ülök megszégyenülve, a könnyeim közt, remegve.
Reszket a lelkem, a kezem, hogy így szaladtál el tőlem.
Utánad futni sem tudok, karom nem ér utol.
Hiába folynak a könnyeim, egy sem hoz vissza....
Szavam hiába kiáltom az égre,
Nem hallod, csak a falak verik vissza csendben.
Nehezen veszek levegőt, nem látom a jövőt.
Úgy magamhoz ölelnélek, de csak a levegő az, mit érinthetek.
Bár hallanád elhaló hangom,
Bár meg tudnám mutatni, mennyire hiányzol.
Amikor kiszakad kicsit a lelkem,
Egy darabja mindig nálad marad, tündérem.
Nem akar nyugodni a szívem, a lelkem,
Csak zakatol, remeg... hiába minden, ezt érzem.
Utánad futnék, ha tehetném...
De hiába kiáltok, ordítok, te nem hallod még...
Sk.
Bp. 2012. VIII.