Örök Ősz csöndjén….
Írta: sziszifusz Dátum: Szeptember 22 2012 20:37:50

---

V

Örök Ősz csöndjén élt ez a szeretet,
sárguló emlékfa lombja könnye hullt.
Mint fonnyadó levélen futó erezet,
már nem táplált jövőt, – csak múltjába fúlt.

---

Teljes hír

---

Örök Ősz csöndjén….


Elment Anyám régen, – Amerikába,
kis srác voltam még ki naivan szeret,
de negyven év keserű anyahiánya
elvett belőlem valami édeset….

Örök Ősz csöndjén élt ez a szeretet,
sárguló emlékfa lombja könnye hullt.
Mint fonnyadó levélen futó erezet,
már nem táplált jövőt, – csak múltjába fúlt.

Irdatlan távolság falta az időt,
szivárvány hidat ácsolt fölé az Úr….
Ám pillérjei közt óceán habja nőtt
s mélyébe süllyedt a reménykék azúr.

Elveszett az Ősz a búcsú pillanat,
értelmetlenné vált minden dőre hit,
a végső ölelés fájdalmas vágy maradt,
egy élet elhagyta angyal őreit….

Meghalt az Anyám, – Amerikában,
de legbelül itt él örökre velem,
keblén ringat újra, – mit annyira vágytam,
s halkan suttogja: – bocsáss meg gyermekem….