Hát eljöttél múzsám?
Írta: hzsike Dátum: Október 05 2012 15:04:22
V
Már úgy vártalak! Nem, nem láttalak,
csak éreztem illatod, s a vérem úgy zsibongott,
majd bele haltam, s felkeltem halkan,
bele is szédültem, s kissé révülten,
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Hát eljöttél Múzsám?
Már úgy vártalak! Nem, nem láttalak,
csak éreztem illatod, s a vérem úgy zsibongott,
majd bele haltam, s felkeltem halkan,
bele is szédültem, s kissé révülten,
még csókod pírét - arcom szent díszét -
viselve magamon,csak szálltam, szabadon,
boldogan, szobámban,világtól bezártan.
Nem, nem egyedül! Veled!
Megőrjítve engem, lüktettél bennem,
s égi kertbe repítve, lávalázzá hevítve,
Nap-vörös magma fényed, igéző unikum-éned,
vadtüzű vihart gerjesztve, a józan eszem is elvette.
Te drága tüzes-méz íz! Élet! Szomjoltó hűs víz!
Ha nem vagy is, itt vagy, s éjjel, mint ezernyi csillag,
féltve őrzöd álmom! Tudd: nem is bánom,
hogy nem vagy „fogható”, Te, átható tiszta tó!
Te vagy életem gyönyöre, értelmet adó gyöngy öle,
bónusz - nem pótolható- a mindent, a világot adó;
Te szelíd, te vad, te szilaj, tomboló tűzvihar,
tiszta szavú hűség, szent hit, gyönyörűség!
Te drága egyetlen! „Mindörök” Szerelem!