Látóhatár
Írta: gufi Dátum: Október 05 2012 15:47:01
V

Tovaszállt felettem régen
A gombafejű, szilaj ifjúság.
Őszülő fürtöm fürkészem,
Mit fésűfog mára már csak itt-ott rág.

Teljes hír

Látóhatár
/Egy korábbi versem, most kapott kottát/

Tovaszállt felettem régen
A gombafejű, szilaj ifjúság.
Őszülő fürtöm fürkészem,
Mit fésűfog mára már csak itt-ott rág.

Ülök egy vén karosszéken,
Túlpartot nézem s a látóhatárt.
Lapozom régről emlékem
A múltam dereng s véle sok jó barát.

A színpad sötétül,
A függöny legördül,
Számomra az lesz hűs szemfedél.
Fenséges bírám,
Ki ül fent a trónján,
Ő mindenekfelett nagy bölcsen ítél.

Mit hoz még nékem az élet,
Öröm vagy bánat, mi várhat reám?
Élhetek vajon pár évet?
Vagy szólít az Úr és ennyi volt csupán.

Jön majd egy végső behajtó,
Fejemre olvassa minden hibám
Bízom, hogy mond némi dicsszót,
Tán jót is tettem én éltem során.

A színpad sötétül,
A függöny legördül,
Számomra az lesz majd hűs szemfedél.
Fenséges bírám,
Ki ül fent a trónján,
Ő mindenekfelett nagy bölcsen ítél.
Fenséges bírám,
Ki ül fent a trónján,
Ő mindenekfelett nagy bölcsen ítél.

Albert Ferenc