Október virágai
Írta: Eta-Etusom Dátum: Október 15 2012 20:30:59
V
Most rőten a kényszer ölel magába
Kopott őszi fák alatt ő szeret
Közben múlik a nap mára
s peregnek szüntelen a levelek
Teljes hír
Most rőten a kényszer ölel magába
Kopott őszi fák alatt ő szeret
Közben múlik a nap mára
s peregnek szüntelen a levelek
Akár egy bő ruha lötyögnek rajtam,
A hétköznapok
Egyedül vagyok
gondolnám nem elhagyott magamban
A csöndben halkan fekszem
köröttem az éj halk nesze,
s őrült szerelmek emlékével
szállnak az utcán a fonnyadt levelek
Szívemet üli a pára, simítja szemem
meleg és sima a keze
sokat tudó és eres,
pergamen az arcom látja rajta a jelet.
Mit én a balga meg nem fejthetek
s tovább fekszem a csendben
s kint hullanak szüntelen az őszi levelek
Üzenik suhantunkban szeretsz,és szeretlek.
A járda mocskába simulva, velük pusztul az érzelem