Fájdalmak közt elmentél
Írta: Zsolesz25 Dátum: Október 20 2012 14:47:05
V
Fekete fényesség támad az égbolton,
elrepül a magasban egy bús-keserves álom.
Lelkek sokasága most végleg aludni tért,
az élet színjátéka a halál közelébe ért.
Teljes hír
Sűrű sötét ködben rejtőzik a lélek,
hideg, fagyos réten egyedül remélek.
Fájdalmak közt ment el, halálától félve,
poros úton járkált, s belehalt a télbe.
Vágytól felfűtötten szárnyalt a sok élet,
bárcsak itt lehetnék én is most tevéled.
Foghatnám a kezed, simíthatnám orcád,
de helyetted azonban a halál úli trónját.
Búgó szélviharban káprázatos álom,
megjelent a tündér, mint fagyos árny-malom.
szürkülő égbolton megremeg a bánat,
sosem láttam hasonlót, s szomorúan másat.
Felkél dideregve a nagy bozontos eb,
lényét kitakarva ebédelni megy.
Sötét temetőkön visz keresztül útja,
ahol holt lelkeknek vagyon az otthona.
Fekete fényesség támad az égbolton,
elrepül a magasban egy bús-keserves álom.
Lelkek sokasága most végleg aludni tért,
az élet színjátéka a halál közelébe ért.