Bölcsőtől a koporsóig
Írta: mamuszka Dátum: Október 30 2012 16:05:50
MM
Mikor megszülettem,
sírásra görbült pici szám,
apró öklömmel ütöttem a szúró levegőt,
mely tüdőmbe lőtt.
Teljes hír
Mikor megszülettem,
sírásra görbült pici szám,
apró öklömmel ütöttem a szúró levegőt,
mely tüdőmbe lőtt.
Párnám gyászkeretben,
paplanom a bánat, keservesen
zokogó anyám könnyétől nedvesen.
Bölcsőmben ringatott az árvaság
apám korai halála után.
Kacagott a Sátán
jövendő sorsomat látván.
Kórok, nyomor volt kódolva bennem,
életem végig szenvedtem.
Jutott öröm is egy kevés,
sok volt a tévedés.
Hosszú, keskeny folyosókon
zárt ajtókon, ablakokon
úttalan utakon
bukdácsolva jártam.
Valakire vártam.
Megismertem a világot,
és találtam sok barátot.
Csalódtam, mert hittem,
megsegít az Isten.
Ám a Sátán nem tévedett,
elrabolta lelkem,
bölcsőtől a koporsóig
sok bűnt elkövettem.
Tévelygésem árát megfizettem,
fájdalmak vihara zúg felettem.