Töröttszárnyú álmok...
Írta: barnaby Dátum: November 04 2012 13:31:34
V
Valaki egyszer álmodni merte a szabadságot.
Reményt, tiszta szívekbe, s egy szebb világot
zöldellő búzatengerekkel.
Teljes hír
Valaki egyszer álmodni merte a szabadságot.
Reményt, tiszta szívekbe, s egy szebb világot
zöldellő búzatengerekkel.
Gyerekeknek szárnyaló képzelettel hintát,
kék-színű felhőkre szivárványmintát...
De az álomra nehéz vas-szörnyek törtek,
okádva gyilkos halált, s a földbe taposták
az álmodott szebb jövőt. És gondolatokat kötöztek
véres vasfonattal, némaságra ítélve mind.'-
Gondolták, így lesz örökre...Elszabadítva a
tébolyt, felkent marionett - hűbérurakkal.
Figyelő szemek lapultak minden szegleten,
hogy lássanak, s denevérfüleikkel hallják is,hogy
mennyire jó ez neked… Hamis szavakból vetettek
magvakat termékeny földbe, és sarjadni kezdett
mutáns csillaga a létnek. Emberöltőnyi lidérces
álom után, szakadni látszott a gyűlölt láncfonat...
Simultak a lelkek ráncai, még ha fájtak is a sebek,
s nyíltak meg újra keserű haraggal...
S akkor emlékeztek az Álmodóra, aki meghalt
mindezekért, kezén szögesdrót kötéllel, hátrakötözve,
arccal a föld felé temetve el, jeltelen sírba...
Mégis, a síron mindig nőtt friss virág, és nem
volt egyedül soha, mint mikor álmaival
a világ is magára hagyta…