Széljegyzet egy öngyilkosság margójára
Írta: Crysty Dátum: Január 18 2008 10:10:57
Távolban állomás zaja
Mért ne mehetnék oda?
C
Teljes hír
Beszéljük meg, kérlek!
De az ajtó bezárult végleg
Én ott álltam bambán: már semmim sincs,
gúnyosan kacagott a sárgaréz kilincs.
Jó ez így, elmegyek, gondoltam
a kongó lépcsõházban ballagtam
csöndesen az utcára lépve
megsimított az éj utolsó reménye
A sarkon szakadt fényû lámpa
kiáltott árnyakat a félhomályba.
Távolban állomás zaja
Mért ne mehetnék oda?
Lépkedtem, csak árnyékom kísért,
mellettem mint részeg matróz dülöngélt.
És hazug álmok csalóka tengerét
egy sebesvonat sikoltva vágta szét.
Csend...
Arany vörösben játszó síneken
elmúlt minden,
elhagytál kedvesem.
jegyzet: Hajnalban gyalogost gázolt a vonat.
( Remélem ,te azért boldog vagy.)
2007. március