Itt hagytál
Írta: bZsanna Dátum: November 12 2012 11:45:55
MM
Valami furcsa szomorúság
lepi el most a világot,
mélyből szökkenő hiányok
sóhaja száll az űrben, -
nem voltál enyém hűtlen.
Teljes hír
Itt hagytál
Valami furcsa szomorúság
lepi el most a világot,
mélyből szökkenő hiányok
sóhaja száll az űrben, -
nem voltál enyém hűtlen.
Háttal állok a láthatónak,
szív szeme tekint a fénybe,
vérével festi az égre
nevemet bíbor alkony, -
angyalok hangját hallom.
Kondulnak már lélekharangok,
kezek írnak foszló falra -
jelül az utolsó napra -,
tetteid megmérettek:
túl könnyűek a percek.
A vágyak foghatatlan arcán
elsuhannak mind az álmok,
szaporítják a hiányod...
Istent kerestem benned, -
sárral bekenve lelked.
Utunk párhuzamos irányán
lineáris idő szalad...
velem érinthetnéd magad:
szemeid vaksággal vertek -
kiszáradt üres kertek.
Kockarácsgettóba zár a tér;
part nélküli végtelenbe
futna lelkemnek a kedve,
öregszenek a napok -
a fények és hajnalok.
Földgöröngyöt morzsol a kezem;
mint darálógép az idő,
és a semmibe elvivő
vonatok elakadnak... -
itt hagytál önmagamnak.
bZs