Lelkem
Írta: vajay73 Dátum: November 14 2012 13:42:29
H
Az élet különös, csodálatos dolog,
szívem dobbanásában, létem lángja lobog,
éltet ereje, nem fárad soha sem,
hűsége által élhetem, életem.
Teljes hír
Az élet különös, csodálatos dolog,
szívem dobbanásában, létem lángja lobog,
éltet ereje, nem fárad soha sem,
hűsége által élhetem, életem.
De mi adja valómat, amitől én-én vagyok?
Mi az ami által, új álmokat kapok?
Igába hajolt, mikor megkaptam életem,
sorsom nap-nap után, vele élhetem,
új vágyak felé repít, keresi álmaim,
jól ismeri féltett, elrejtett vágyaim.
Ha gyötör a fájdalom, táplálja a hitet,
biztat szüntelen, van aki segíthet,
Ha úgy érzem nincs célom, nincs feladatom,
halkan suttog nekem, fel nem adhatom,
ha létem egyensúlyát, elveszítem én,
azt sugallja, hidd el, mindig van remény.
Neki köszönhetem éltem varázslatát,
általa kaphatok, mindig újabb csodát,
könyörög értem, minden egyes napon,
az Úrnak kegyelmét, általa meg kapom.
Őrzi és vigyázza, törékeny életem,
létemnek értelmét, ő adja meg nekem.
Önmagam, csak is általa lehetek,
vele együtt szeretek, vele nevetek.
Ha szemembe nézel, láthatod lelkemet,
megérted akkor, az érzéseimet,
a jónak mi bennem él, mélységes forrása,
lelkem, az Úrnak, hatalmas áldása.
A lélek, mi összeköt, Drága Istenünkkel,
ha jő a végső óra, tudja indulni kell,
sóhajjal búcsúzik, a rab igát ledobja,
kötelékünk az Úr kegyesen feloldja,
Hazatér majd akkor, az örök lét honába,
Drága Megváltónk, égi otthonába.