Vándorló könyek
Írta: Mesmero Dátum: November 19 2012 15:14:14
MM
Vándorként jár láthatatlanul,
A szemében szabadság lapul,
Saját magát zárta börtönbe,
Gondolatai kulcsának őrzője...
Teljes hír
Vándorló könnyek
Otthon, s attól távol,
Ott van egy vándor,
Nem szabadulhat gondolatai börtönéből,
Mennie kell messze a tengerétől...
Rémálmait néha váltják vágyak,
Nem találta a hitvesi ágyat,
Ha mégis, gyenge lelke,
A fájdalomba elkergette...
Hazudott más boldogságáért,
Amit fájó szíve átélt,
Könnyeit szórta széjjel,
S nem láthatod az esős éjben...
Aranyként világítaná be a világot,
Újra életre kelt ezernyi virágok
A hosszú út mentén,
De a múlt el ég...
Szívéből kitépett darabok,
Mint könnyel telt napok
Szaporodtak, ahogy árnyak változtak,
S nem lett szebb a reggel másnap...
Vándorként jár láthatatlanul,
A szemében szabadság lapul,
Saját magát zárta börtönbe,
Gondolatai kulcsának őrzője...
(Kedves vándor!
Legyél bárhol,
Találd meg a célt,
Amiért szíved ég!)