Hársfa / Harminc év után/
Írta: janus Dátum: November 19 2012 20:25:59
V
A kastélykertben
hol egykor virággal ölelt a hársfa,
fűrész és balta mulatott
halálos nyugalmat hagytak hátra.
Teljes hír
Ez már nem az a táj,
mit lelkembe festett egy kor,
romok között idegen
az ég felé kiáltó bokor.
A kastélykertben
hol egykor virággal ölelt a hársfa,
fűrész és balta mulatott
halálos nyugalmat hagytak hátra.
Bármerre nézek
mindenütt csak romok,
könnyeket csal belőlem a múlt,
a ledőlt falak rokonok.
Téglák között hever
ezernyi emlék, könny s öröm,
mind mozdulatlan halott,
bánat hull, feketébe öltözöm.
Gyertyaként ég bennem
a sercegő kínzó fájdalom,
súlyos léptem alatt fű jajong
s belül apámat hallgatom,
szavai port kavarnak
szívem rég nem látott polcain,
megannyi kép tűnik fel,
de a régi vörös már csak rózsaszín.
Kopott emlékeimet
a szél fúja el hidegen,
s úgy állok a szülőföldemen,
mint egy idegen.