Az ölelés vergödő hatalma Írta: Eta-Etusom Dátum: November 21 2012 19:14:56V
Vergődve visszhangzanak a szavak,
Mint bolydult idegszálak, bőröm alatt,
Csillagtalan az éj, sivár peremén,
színleltem a kéj örömét, a gyönyör kezén Teljes hír
Vergődve visszhangzanak a szavak,
Mint bolydult idegszálak, bőröm alatt,
Csillagtalan az éj, sivár peremén,
színleltem a kéj örömét, a gyönyör kezén
Kínmosolyba burkolt bús derű
széttört, mint az üveg az életünk.
De még egy kicsit, még szeress,
a fájdalom kínoz, ezt te is ismered...
Nem tudom veled tartani a lépést,
kérlek,még utoljára egy ölelést!
Hadd érezzem bódító illatod,
hadd érezzem, még nő vagyok!
Hadd suttogjam el neked,s fogadd
Mert a lángoló emlékek körbe fonnak.
A magány virrad egy új napon,majd holnap ..
De ma még ölelj, szorosan zárj karodba!