Árva pusztán
Írta: Hullocsillag Dátum: November 22 2012 15:45:47
Gy
Vakon fekete ég alatt vak szemekkel
seregnyi szívszellemekkel
megdőlt pad csorba szegélyén
ülök az árva pusztán árva árnyként én.
Teljes hír
Vakon fekete ég alatt vak szemekkel
seregnyi szívszellemekkel
megdőlt pad csorba szegélyén
ülök az árva pusztán árva árnyként én.
Hol vagy? Százezredszer s még egyszer kérdezem,
s újra a kimondott szavakat mérgezem
választalan kételyekkel,
ki nem mondott félelemmel:
Hogy nem vagy. Az ég vak pázsit,
Üresen feketén ásít,
Csillagok nélkül, színtelen borul fölém,
s ülök árván a csillagtalan pusztán én.
Tovaszökik árnyékom: de én maradok,
és várok, és várok, és várok, és várok,
mert VAGY! Elrejtve bennem bizton létezel,
dobogsz szívemben és tüdőmmel lélegzel,
álmom, reményem, hitem, és csendes vigasz,
mert túl a puszta falán: létezik, s igaz.